Segítő beszélgetés

Segítő beszélgetés

A mentálhigiénés segítő beszélgetés a humanisztikus pszichológia égisze alá tartozik. Személyközpontú megközelítést alkalmaz, aminek lényege a szimmetrikus viszonyban van. A segítő nem diagnosztizál, nem címkéz és teljesen egyenrangú partnerként viszonyul a klienshez.  Belehelyezkedik a kliens belső világába és megpróbálja azt visszatükrözni. Vagyis ez egy kísérő folyamat, amiben három nagyon fontos tényező jelenik meg.

Az első az empátia. Az a képesség, – tükörneuronjainknak hála -, amivel képesek vagyunk ráhangolódni egymás érzéseire, lelkiállapotára, a megjelenő belső folyamatokra. A segítő beszélgetés erre a teljes odafigyelésre épül. A kimondott szavaknak gyógyító ereje van, különösen akkor, ha egyre jobban és pontosabban meg tudjuk fogalmazni mi zajlik bennünk. A segítő kapcsolatban ezek az együttérző visszajelzések, tükrözések segítik a klienst ezen az úton.

Egy jól működő segítő kapcsolatban a feltétel nélküli elfogadásnak köszönhetően, pozitív érzelmi légkör uralkodik. A kliens biztonságban és elfogadva érzi magát. Azt éli meg, hogy gondolatait, érzelmeit, személyiségét a segítő messzemenőkig tiszteletben tartja.  

Carl Rogers szavaival:

„…kedvező változás és növekedés annál könnyebben bekövetkezik, minél nagyobb mértékben képes a segítő arra, hogy meleg, pozitív, elfogadó magatartást tanúsítson mindazzal kapcsolatban, amit a kliens magában hordoz. Ez azt jelenti, hogy nagyra becsüli, mint egyént, valami hasonló érzéssel, mint amit a szülő érez gyermeke iránt, értékelve személyét, és függetlenül attól, hogy ő az adott pillanatban hogyan viselkedik. Ez azt is jelenti, hogy a segítő törődik kliensével – de nem birtokló módon-, mint olyannal, akiben lehetőségek rejlenek. Nyitott a kliens felé, bármilyen érzéseket nyilvánít is ő egy adott pillanatban – ellenséges érzést vagy gyengédséget, lázadást vagy beletörődést, magabiztosságot vagy önlebecsülést. Az elfogadás a kliens egyfajta szeretetét jelenti, olyannak amilyen, feltéve, ha a szeretet szót úgy értjük, mint ahogy a teológusok az agapé kifejezést, és nem a szónak a romantikus és birtokló értelmében. Amit leírok, nem valami paternalisztikus, szentimentális, vagy felszínesen társasági, kellemes érzés. Ez a másik személynek, mint önálló egyednek tiszteletét és nem birtoklását jelenti. Olyan, mint a rokonszenv, melynek ereje van, de nem követelő.”


Végül pedig a hitelesség (kongruencia) arra vonatkozik, hogy a segítő nyílt, őszinte és kifejezi az érzéseit.

A segítő kapcsolat non-direktív: vagyis abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az emberben létezik a pozitív erőknek egy olyan forrása, amely bizonyos feltételek mellett, egy sajátos emberi kapcsolatrandszerben hozzáférhetővé válik, és lehetővé teszi, hogy a segítséget kérő saját erejéből képes legyen megoldani nehézségeit.


Hogyan zajlik egy segítő beszélgetés?

A segítő beszélgetésben a kliens belső törvényszerűségei szerint halad a beszélgetés. Ebben a folyamatban a segítő kísérő, aki folyamatosan támogatásáról, együttérzéséről biztosítja a klienst, de tanácsot, véleményt, bármilyen elterelő elemet nem rak a beszélgetéshez. Nem sürget, nem tart vissza, csak észlel, szóban leír és visszajelez. Teljes mértékben a kliensre hagyatkozik, az ő megismerő folyamataira, nem egy kívülről felépített rendszerre, sémára épít.

Amikor a fentiek jelen vannak, akkor minden adott ahhoz, hogy a kliens elkezdje az önfeltárást. Az önfeltáráshoz tartoznak a kliens azon megnyilvánulásai, amelyekkel személyes, belső élményeit fejezi ki, a beszélgetésben ezeket “szét tudja szálazni”, s önmaga számára új következtetéseket von le. Belső élmények lehetnek: érzések, hangulatok, indulatok (irányulhatnak önmagára, másokra, vagy a világra), érzelemmel telített állásfoglalások, beállítódások, célok, vágyak, remények. De beszélhet konfliktusairól is, amelyekben saját szerepét elemzi. Az önfeltárásban a kliensnek az önmagáról alkotott képe, az önképe jelenik meg.


Carl Rogers megfogalmazásában a segítő kapcsolat leírása:

Amennyiben képes vagyok létrehozni egy olyan emberi kapcsolatot, amelyben engem a következők jellemeznek:

  • őszinteség és átláthatóság (vagyis azonosulok az igazi érzéseimmel),
  • meleg, elfogadó, a másik személyt, mint önálló individuumot pozitívan értékelő attitűd
  • nagyfokú érzékenység (azaz úgy látom a másik személyt és az ő világát, ahogy ő látja saját magát és az őt körülvevő világot),

akkor a kapcsolatban résztvevő másik személy

  • átéli és megérti a saját személyiségének olyan aspektusait is, amelyeket korábban elnyomott,
  • integráltabbnak, hatékonyabban funkcionálónak fogja érezni önmagát, jobban meg fogja közelíteni azt a személyiséget, amellyé válni akar,
  • jobban képes lesz önmagát irányítani és nagyobb önbizalommal fog rendelkezni,
  • jobban kidomborodik az önálló, senki mással nem azonos személyisége és jobban képes lesz önmagát kifejezni,
  • megértőbb és elfogadóbb lesz másokkal, és
  • könnyebben meg fog birkózni az élet nehézségeivel.

Milyen eredmények érhetők el a segítő beszélgetéssel?

  • Csökken a szorongás
  • Önképünkkel kapcsolatos új tapasztalások jelennek meg, melyeknek köszönhetően csökken az önképünk és a reális énünk távolsága
  • Érzelmi beállítódásaink megváltoznak, nagyobb tolerancia, elfogadás önmagunk és mások iránt
  • Új viselkedésmódjaink alakulnak ki, pl. megváltozik, ahogy a konfliktusainkat kezeljük
  • Új döntések születhetnek, vagy megérlelődik egy-egy válasz, nehezen átlátható helyzetekre
  • Képesek leszünk a múltból egyre inkább a jelen és a jövő felé fordulni
  • Reálisabb látásmód, lényeglátás életünk helyzeteire vonatkozóan
  • Szilárdabb értékrend, ugyanakkor elfogadóbb, nyitottabb hozzáállás mások értékeinek irányába is

Felhasznált irodalom: Carl R. Rogers: Valakivé válni, Tringer László: A gyógyító beszélgetés, dr. Tomcsányi Teodóra: A segítő beszélgetés

Mentálhigiénés segítő beszélgetés online és személyesen is igénybe vehető. Bejelentkezés itt

A mentálhigiénés segítő beszélgetés nem minősül egészségügyi ellátásnak, pszichoterápiás tevékenységnek és nem alkalmas pszichés betegségek gyógyítására.