A légzésünk az egyik leghatékonyabb, ráadásul mindig kéznél lévő eszközünk a stresszoldásra. Ezért nem árt, ha minél jobban megismerjük. Íme 9 érdekes tény, elsősorban jógikus megközelítésből.

1. Ha akarjuk, ha nem, akkor is működik

Ha nem figyelünk a légzésünkre, ami az általános, vagy éppen alszunk, akkor sem fulladunk meg, ez természetes. A légzésszabályozást a központi idegrendszerünk végzi, ekkor autonóm, de szabályozhatjuk mi magunk is, ekkor akaratlagos. A légzés testünk egyetlen autonóm rendszere, amelyet mi magunk is tudunk irányítani.

2. Lelkünk benne

A lélek, lélegzet szavaink alaktani hasonlósága nem véletlen, hiszen lelki folyamatainkkal szorosan összefügg a légzésünk. Amikor zaklatottak, feszültek, idegesek vagyunk, felületes, kapkodó, ziháló a légzésünk. Nyugalomban, alvás közben szabályos ritmusú és elmélyült. Amikor megkönnyebbülünk, gyakran sóhajtunk és persze olyan is van, hogy elakad a lélegzetünk. Ha nagyon koncentrálunk, belefeledkezünk valamibe, akkor előfordulhat, hogy kihagyunk 1-1 légvételt. Lelki rezdüléseinket, lelkiállapotainkat teljes mértkében leköveti a légzésünk és viszont, a légzésünk is visszahat az elménkre.

Ha időnként megállunk egy-egy percre, és szemlélő tekintetünkkel rápillantunk a légzésünkre, akkor egyben a bennünk zajló lelki folyamatokra is ráláthatunk.

3. Legfontosabb légzőizom a rekeszizom

A rekeszizom egy kalap alakú izom, mely a bordakosarat és a hasüreget választja el egymástól. Külső részei tapadnak elöl és oldalt a szegycsonthoz, bordákhoz hátulról pedig a gerinchez. A rekeszizomnak a középső része, belégzéskor lefele nyomul, kilégzéskor pedig visszaemelkedik eredeti helyzetébe (ekkor veszi fel a kalap formát). A rekeszizom paraszimpatikus beidegzettségű izom, ami azt jelenti, hogy amikor rekeszizommal lélegzünk, akkor a paraszimpatikus folyamatokat aktiváljuk a szervezetben, amelyek a regenerálódásért, lenyugvásért, pihenésért felelősek. Rossz hír, hogy szülés után, ill. ülő munkát végzőknél a rekeszizomlégzést a mellkasi légzés váltja fel, ami nehezíti a szükséges lecsendesedést, regenerálódást, lenyugvást.

Tudatosítva légzésünket, ügyelve a helyes légzés pillanatnyi állapotára mi is befolyást tudunk gyakorolni idegrendszerünkre és ezáltal lelkiállapotunkra, sőt szerveink, testi folyamataink állapotára is.

4. Lehet bal, vagy jobb

Ha megfigyeljük a légzésünket, akkor észrevehetjük, hogy az egyik orrnyílásunkon aktívabban áramlik a lélegzet, mint a másikon. Tehát van úgy, hogy a jobb és van úgy, hogy a bal orrnyílás jobban átjárható. Nagyjából 3 óránként váltják egymást ezek a ciklusok. Amikor a jobb orrnyílás aktívabb, pl. reggel, akkor a Nap, férfi energiáink (szimpatikus idegrendszeri irányítás) aktívabbak, ha pedig a bal, akkor a Hold, női energiáink, pl. este (paraszimpatikus irányítás). Amikor kiegyenlítődnek ezek az energiák, pl. jógagyakorlást követően, akkor mind a két orrnyílás egyformán aktív.

5. A légzés energia

A jógában a légzőgyakorlatokat pranajamaként szokták emlegetni. A pranajama gyakorlatai azonban nem csak a légzés, hanem a prána irányítását, az afölötti uralmat is jelentik. A prána pedig nem más, mint az az életerő, ősenergia, melynek szállítóeszköze a levegő. A prána a légzésen keresztül áramlik, és attól függően, hogy mennyire áramlik szabadon, akadálymentesen, leszünk életerősek, energikusak vagy éppen betegségre, fáradtságra hajlamosak.

6. A légzés tisztulás

A tüdő a legnagyobb hulladék ürítő szerv a testben, ugyanis a test méreganyagainak 70% -át távolítja el szén-dioxid formájában a kilélegzett levegőn keresztül. Könnyen belátható, hogy a nem kellően mély, felszínes légzés csökkenti a légzés tisztító működésének hatékonyságát.

7. Mindig van maradék

A normál légzés során, mindig marad egy kisebb levegőmennyiség a tüdőben, ezt reziduális levegőnek hívjuk. Ha hosszú távon felszínessé válik a légzés, akkor a reziduális levegő mennyisége nagyobb lesz és táptalaja lehet különböző fertőzéseknek, betegségeknek. Ezért fontos, hogy ügyeljünk a légzésünk mélységére, hogy a tüdőnk minél tisztább és egészségesebb legyen. A jógában léteznek olyan tisztító légzőgyakorlatok, amelyek ezt a visszamaradt mennyiséget próbálják eltávolítani.

8. A tudatos légzés a hosszú élet titka

A jógik megfigyelték, hogy azok az állatok, amelyek lassan lélegeznek, pl. hüllők, elefántok sokkal tovább élnek, mint azok, amelyek gyorsan lélegeznek, pl. kutyák, egerek. Lassítva a légzésünket, vagyis tudatosan lélegezve, kevésbé használjuk, égetjük el a testünket, így tovább élhetünk.

9. A légzés összekapcsol

A légzés szimbolikusan arra az egységre is utal, ami az egyes ember és a Föld, vagy akár a rész és az egész között fönnáll. Az ősbizalom hiánya, az elszigeteltség érzés számos lelki zavar, a szorongás hátterében is fellelhető. Ugyanakkor minden egyes légvétel ennek a kapcsolatnak a meglétéről tanúskodik. Itt és most is. A légzés összeköti az embereket egymással és a kozmosszal is.

Az élet a lélegzet, és a légzés az élet. Szwámi Ráma

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük