Bár azt is gondolhatnánk, hogy a légzésünk természetes, magától értetődő dolog, így különösebben nem is kell rá odafigyelni. Ez részben így is van, hiszen ha magára hagyjuk, akkor sem fog leállni, ugyanakkor nagy valószínűséggel, nem fog optimális szinten működni.

Általánosságban elmondható, hogy a légzés a test legfontosabb életfunkciója. Minden egyes sejt működésére hat és közvetlen kapcsolatban áll az agyműködéssel. A ritmikus, mély és lassú légzés nyugodt, elégedett tudatállapotot hoz létre, ami fordítva is igaz, vagyis a nyugodt, elégedett tudatállapot ritmikus, mély és lassú légzéshez vezet. A szabálytalan légzés megzavarja az agy ritmusát ami fizikai, érzelmi és mentális blokkokat okoz.


Miért fontos a rekeszizomlégzés és mi a jelentősége?

Először is, nagyon fontos tudni, hogy a rekeszizom a legfontosabb légzőizom. A mellüreg és a hasüreg között helyezkedik el. Középen a szegycsont alsó nyúlványa mögött, két oldalt pedig az alsó lengőbordák magasságában található. Középen felfele boltosuló izom, elöl a szegycsonthoz, oldalt ill. hátul a bordákhoz, gerincoszlophoz rögzítve. A rekeszizomlégzés során az egyenes hasizmokkal, valamint a törzsizmokkal működik együtt.

rekeszizom
Forrás: BreathTecq
enviouslimitedhorseshoecrab max 1mb
Forrás: gfycat

Ellazult, boltozatos állapotában a mellkasüreg felé emelkedik. Mondhatni ez az alapállapota. Belégzés közben pedig összehúzódik, ellaposodik és a hasüreg irányába nyomódik. Belégzéskor a lengőbordák kissé kidomborodnak. Ebben a helyzetben a tüdő kitágul, a levegő a mellkasüregbe áramlik. Kilégzés közben a rekeszizom ellazul és visszatér boltozatos helyzetébe. Leegyszerűsítve, belégzésnél a rekeszizom dolgozik és a hasizmok lazulnak, kilégzésnél a hasizmok dolgoznak és a rekeszizom lazul el.

A legtöbb ember nincs tudatában a légzést kísérő belső mozgások sorozatának, különös tekintettel a rekeszizom működésére. A rekeszizom teljes kihasználása, amit lassú, egyenletes, mély légzéssel érhetünk el, a mellkas és más izmok ellazulásához vezet. Ezzel nyugodt, ellazult tudatállapotot érhetünk el.

A rekeszizomlégzésnek öt nagyon fontos hatása van egészségünkre, mentális állapotunkra nézve:

  1. A spontán, esetleges, felszínes légzéshez képest sokkal mélyebb, így elegendő oxigént biztosít a szervezet számára.
  2. Kiszorítja a tüdőből a légzési folyamat során keletkező reziduális (visszamaradt), elhasznált, szén-dioxiddal telt levegőmennyiséget, ezzel javítja a fizikai és mentális közérzetet. Felszínes légzésnél ennek a reziduális levegőnek a mennyisége a tüdőben növekedhet, fáradtságot és idegességet okozva.
  3. Erősíti az idegrendszert és ellazítja a testet.
  4. Ez a légzés leghatékonyabb módja, ui. minimális erőfeszítéssel biztosítja azt, hogy a maximális levegőmennyiséghez jussunk.
  5. A rekeszizomlégzéssel együtt járó finom mozgás masszázst ad a hasi szerveknek, javítva ezzel vérkeringésüket, működésüket.

Amit még érdemes tudni, hogy a rekeszizom paraszimpatikus beidegzettségű, míg a mellkasi izmok a szimpatikus idegrendszer irányítása alatt állnak. Vagyis amikor menekülni kell, akkor automatikusan mellkasi légzésre váltunk át, ez biztosítja a legkedvezőbb feltételeket a gyors cselekvéshez, pl. futáshoz. Azonban a relaxáláshoz, regenerációs folyamatokhoz, pihenéshez a paraszimpatikus idegrendszerre van szükségünk, ezek a folyamatok hozzá tartoznak. Így, ha rekeszizomlégzésre váltunk, mi magunk is elő tudjuk segíteni a lenyugvást. lecsendesedést.

A gyerekek nagy része még rekeszizommal lélegzik, azonban a mozgásszegény, ülő életmód nem hagy teret a rekeszizomnak, így idővel elfelejtünk azzal lélegezni. Ezért újra meg kell tanulnunk tudatosan használni azt.


Gyakorlás makarászanában

Helyezkedj hason fekvésbe. Lábad csípőszéles terpeszben, lábfejek kifelé néznek. Homlok a talajon, a karokkal pedig nyújtózzunk előre, a fej fölé, majd fogjuk meg az ellenkező vállat, vagy felkart mindkét karunkkal. A homlok az alkaron pihen. A mellkas felső része a levegőben legyen, csak a bordakosár alja érintkezzen a talajjal. A vállakat amennyire tudjuk, lazítsuk el.

makaraszana
makarászana

Belégzéssel kezdjük el figyelni, ahogy a hasfal és a bordakosár alja, a szőnyegbe nyomódik. Kilégzéssel pedig visszahúzódik. Majd tudatosítsuk belégzés közben a tágulást nem csak a hasban, hanem az egész törzsben, minden irányba, oldalra és hátra is. Végül tudatosítsuk a rekeszizom munkáját, ahogy belégzéssel a hasüreg felé süllyed, majd kilégzéssel visszaemelkedik.

Néhány perc után engedjük el a póz, karokat húzzuk a test mellé, a fejünket fordítsuk el valamelyik irányba, és így lazítsunk még egy percig.

Forrás: Szwámí Ráma: Jóga és pszichoterápia, Szwámí Ráma: Tudatos élet, Swami Satyananda Sarawati: Ászana Pránájáma Mudrá Bandha


Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük