Van olyan személyiség, amelyik jobban ki van téve a stresszhelyzeteknek, mert nehezebben kezeli azokat? Vagy olyan, amelyik hajlamosabb a stresszbetegségekre?A személyiség és a stressz összefügg egymással?

Az orvostudományt és a pszichológiát is foglalkoztatták ezek a kérdések, így számos kutatás áll rendelkezésre, amiből meríteni lehet.  Az 1950-es évektől indultak el azok a kutatások, amelyek a személyiség és a betegség kapcsolatát vizsgálják.  A legelső személyiség, amit ennek kapcsán megalkottak, az A típusú volt.


A típusú személyiség

Nagyon erős teljesítmény-, és bizonyítási kényszer jellemzi őket, hiszen rendkívül fontos számukra az elismertség és az elismerés. Állandó készültségben élnek, folyamatosan monitorozzák környezetüket. Egyfolytában értékelik önmagukat, hol a legjobbnak, hol a legrosszabbnak. Ha teljesítményük nem kap külső megerősítést, könnyen elbizonytalanodnak, ilyenkor hajlamosak depresszív állapotba esni.

Hajszolják a sikert, azonban türelmetlenségük, sürgetettségük folytán, hosszú időt nem szívesen fektetnek egy-egy cél elérésébe. Így aztán idővel egyre több mindenbe belefognak, egyre leterheltebbé válnak, emiatt gyakran tűnnek munkamániásnak. Versengő alkatok, uralkodásra való hajlammal.

A legjellemzőbb tulajdonságuk azonban az, hogy hamar dühbe gurulnak, és ellenségessé válnak. Sokkal könnyebben értelmeznek egy adott helyzetet fenyegetőnek, mint a többi személyiségtípus. Ha bármi probléma adódik, gyorsan „felmegy bennük a pumpa” majd a stresszhelyzet megszűnése után több időre van szükségük a visszarendeződéshez.

Az 1950-es években két kardiológus figyelt fel arra, hogy pacienseik között lényegesen nagyobb arányban fordulnak elő a fenti jellemzőkkel bíró emberek, így hozzájuk köthető A típusú személyiség leírása. Ők vizsgálták először, hogy ezeknél az embereknél lényegesen nagyobb a szív- és kardiovaszkuláris betegségek előfordulása (kétszer nagyobb, mint a B típusúaknál).

Azt is megállapították, hogy ezeknél az embereknél az ellenségesség az, ami a leginkább veszélyes rájuk nézve. Ez a viselkedés ugyanis kihat emberi kapcsolataikra, könnyebben megbántanak másokat, nehezebben tudnak fenntartani tartós emberi kapcsolatokat, így a társas támogatásra kevésbé számíthatnak. Az ellenségességhez ráadásul gyakran kapcsolódnak egészségtelen életviteli szokások is, úgymint a dohányzás, alkoholfogyasztás, vagy a túlevés, amik szintén kockázati tényezők a szívbetegségek szempontjából.


B típusú személyiség

B személyiségtípus

A B típusú személyiség gyakorlatilag az A ellentettje, hiszen kiegyensúlyozott, nyugodt, megfontolt. Képesek érzelmeik megélésére és kifejezésére heves kitörések nélkül. Szeretik a kihívásokat, de tudnak veszíteni is. Ennek a típusnak is van hajlama a versengésre, de nem türelmetlen. Hiányzik belőle a teljesítménykényszer és a rohanásra való hajlam. Inkább a halogatás jellemzi, az ide tartozók azok, akik az utolsó pillanatban adják le a munkáikat, kihasználva a rendelkezésre álló időt. Az elégedettség sajátosságuk, a kitűzött célokat, vagy inkább célt, átgondoltan valósítják meg, nem hajtják túl magukat. Ha választani lehet a munka és a szórakozás között, biztos, hogy az utóbbit választják.


C típusú személyiség

Ausztrál kutatók egy 1991-ben végzett kutatás során azt vizsgálták, hogy van-e olyan személyiségjegy, amely kockázati tényezőként közrejátszhat a vastagbél- és végbélrák kialakulásában.

Azt találták, hogy a daganatos betegeknél egyértelműen nagyobb arányban volt jellemző a harag és más negatívnak tartott érzelem tagadása és elfojtása, illetve a jóság és kedvesség látszatának fenntartása. Továbbá azoknak a reakcióknak az eltitkolása, amelyek sértőek lehetnek másokra nézve.  Jellemző volt még a konfliktuskerülés, ill. az érzelmi kommunikációra való képességük sérült működését is megfigyelték.

Más kutatások is megerősítették, hogy a rákos megbetegedések mögött megfigyelhetők hajlamosító pszichológiai tényezők, így jött létre a C típusú személyiség (C=cancer).

Ez a típus kifejezetten együttműködő, kooperatív.  Másokkal türelmes, elfogadó, az önfeláldozás sokkal inkább jellemző rá, mint az önérvényesítés. Nehezen fogadják el önmagukat, önbizalomhiánnyal küzdenek. Túlkontrollált a magatartásuk, eltitkolják vagy elfojtják negatív érzelmeiket, különösen a haragot, félelmeiket, szorongást, szomorúságukat is. Azért küzdenek, hogy kifelé mindig erősnek és boldognak mutathassák magukat.

A tagadás és az elfojtás miatt későn fordulnak orvoshoz, a tanult tehetetlenség pedig a betegséggel való megküzdésben hátráltatja őket.


D típusú személyiség

Itt a D betű a distresszre való hajlamra utal. Erre a személyiségre jellemző a negatív érzelmek, a szorongás túlsúlya, ill. a magas fokú társas gátoltság. A világ számukra tele van kihívásokkal. Rettegnek az elutasítástól ezért inkább visszavonultan, elszigetelten élnek. A nagyfokú érzékenység és az alacsony önbecsülés nehezíti a környezetükhöz való kapcsolódást. A szív és a daganatos betegségre való hajlamukat több kutatás is vizsgálta.

Természetesen, mint minden személyiségelméletnél, itt is igaz, hogy ezek a személyiségtípusok nem tisztán jelennek meg, hanem vannak keveredések, ill. ez nem is egy kutató nevéhez fűződő elmélet, hanem sok és időben eltérő, egymástól független kutatás eredményeinek az összessége.

Az egészségpszichológia jelenlegi álláspontja az, hogy nem létezik specifikus, betegségre hajlamosító személyiség, azonban azonosíthatók olyan tényezők, személyiség faktorok, melyek általánosan növelik a megbetegedés kockázatát.

Forrás: Dr. Máté Gábor (2011): A test lázadása Budapest: Libri Kiadó; Philip Zimbardo (2018): Zavarok, terápiák, stressz, stratégiák. Libri Kiadó; Atkinson, R.C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. Kopp Mária, Berghammer R. (2003): Orvosi pszichológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük